2010. július 22., csütörtök

Olaszország 2010 - Hatodik nap: Monteriggioni, Siena

Olasz csámborgásunk utolsó epizódja következik, egy dugónak köszönhetően beugrottunk Monteriggioniba, a nap hátralevő részében pedig felfedeztük Siena-t.

Firenzéből ugrottunk le Siena-ba. Már korábban is megállapítottam, hogy minél délebbre vagyunk, annál jobban tetszik a vidék és a városok. Az autópályán hirtelen dugó lett, nem volt kedvünk a hőségben a pályán ücsörögni, ezért letértünk az első lehetőségnél. Néhány km után vettük észre ezt a kis középkori, fallal körbevett várost Monteriggionit. Gyakorlatilag minden házban valami jellegzetes olasz és helyi portékát kaphatunk (bízzunk benne, hogy így is van), különösebben nem is drágán.

Vinyó nem bírt nyugton maradni amíg elkészül a kép :)

Vinyó mostanában bor vonalon hasít, így remélve, hogy a város körüli szőlőkből minőségi nedű készül, rögtön meg is céloztuk a boros boltot. Mivel az úr aki saját borait árulta a boltban, franciául és angolul is tudott, így 4-5-féle bor teljesen ingyenes és szakszerű kóstoltatása után, két jelentékenyebb összeget tehetett a kasszába, mi pedig 3-3 üveg igen kiváló borral tértünk haza.

Személyes kedvencem a plakáton

A bortól kissé kábán körbesétáltunk még a tikkasztó hőségben, majd mivel a helyi étterem árai nem voltak elszállva, inkább az olasz átlag körül mozogtak, beültünk egy meleg ebédre. Meglepő módon minden üzletben lehetett kártyával fizetni, tudták, hogy kell üzletet csinálni, készpénzből biztos nem hagytunk volna ott ennyit.

Jóllakottan indultunk tovább Sienaba, ahol újfent elég messze sikerült leparkolnunk a kocsival, de azért csak sikerült eljutni a központig. Nagyon kellemes, nyugodt hangulatú, középkori jellegzetességeket magán viselő város.

Piazza del Campo

A város főtere a Piazza del Campo, itt rendezik meg évente kétszer (július 2-án és augusztus-6-án) az 1200-as évek óta a Paliot. A Palio egyrészt a város 17 kerülete között megrendezett lovasverseny, másrészt az a selyemkendő amit a győztes lovas elnyer. A sienai lakosok igen komoly lokálpatrióták, azonban nem is annyira városukhoz, mint a városrészükhöz kötődnek. Kivételesen nem bonyolódnék bele jobban, a wikipédián nagyon jól össze van szedve. A verseny igen komoly, akár vérre is mehet, pár éve még halálesetek is előfordultak.


A szűk utcákon, ajtókon látszik, hogy már sokat láttak.

Nem sokat haladt estig :)

A középkorban épült Palazzo publico-ban működik ma is a városháza. Harangtornya 1338-tól mindössze 1948-ig épült, pedig a második legmagasabb (102 m) középkori torony Olaszországban. Nevét (Torre del Mangia) az első harangozójáról kapta, akire lustasága és falánksága miatt ragadt rá a gúnynév: Mangiaguadagnani (szó szerinti jelentése: megeszi a fizettségét).

Santa Maria Assunta dóm

Rettenetesen fáradtak voltunk már, mire a dómhoz értünk, de mivel láttuk, hogy sok látnivaló akad, olyan jegyet vettünk amivel mindenhova be lehetett menni. Itt egy elég nagyot hibáztunk... A dóm még teljesen rendben volt Győzike sírna is ha látná, de az utána következő múzeum (a dómmal szemben), hát hogy is mondjam a knósszoszi labirintus lehet ilyen. A harmadának megtekintése után én körülbelül kimenekültem. Kijutni természetesen csak Ikea stílusban lehet: végig kell menni az egészen.

Sienat a hagyomány szerint Romolus és Rémusz unokaöccse Senusz alapította


Battistero San Giovanni keresztelőkápolna

Lehet a múzeumba is jár...

Este még Sienaban megvacsoráztunk, majd visszatértünk Firenzébe, hogy másnap hazainduljunk Kishazánkba. Nekem ekkor már gyanús volt, hogy vmi nincs rendben estére szépen be is lázasodtam, haza már 39-es lázzal sikerült megérkezni.
Az út ettől függetlenül persze nagyszerű volt, Sienaba szinte biztos, hogy visszatérek, nagyon érdekelne a Palio is.
Itt a mese vége mára, zárul Dávid mesetára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése