Páring 2010 - Ötödik nap: Völgy túra

Frissítés 2010.12.12 :

A 360°-os panoráma cserélve lett a jobb látvány érdekében, teljes körként körbe lehet forgatni.

A Zöld-tavas móka illetve az eddigi napok - még a kellemes alvások ellenére is - kezdtek kicsit sokat kivenni belőlünk, ezért úgy döntöttünk, hogy egy laza völgy túrával folytatjuk itt-tartózkodásunkat. Éppen ezért rengeteg hosszú záridős hegyi patak fotó lesz :)
A gerinctúrán ráadásul úgy tűnik jól leégtem. A Zöld-tóhoz már szigorúan sapkában és hosszú ujjú pólóban mentem, de nem sokat segített, úgyhogy mára elkezdett hámlani a kezem (még a kézfejem is!), és a fülemtől a tarkómon át a másik fülemig. Ha ezt összeadjuk a másfél heti borostával el lehet képzelni micsoda hegyirabló fizimiskám volt.

Ugyanarra indultunk ahonnan feljöttünk. Bandi meg Miki amúgy is meg vannak vadulva a gombákért, fölfele láttunk is sok gombászt, igaz még jóval lejjebb az út elején. Mivel laza napot terveztünk már előre, nem kapkodtunk reggel se, ez olyan igazi lazítós napnak volt szánva. 9 óra tájban indultunk el a táborból.

Talán már említettem, hogy több kilométeren láttunk elszórt repülőgépdarabokat. Eddig valahogy úgy alakult, hogy nem fotóztam le se a darabokat, se a hatalmas 9 hengeres csillagmotort. Szorgos kezek már láthatóan megpróbáltak dolgozni az alumínium blokkon. Azt talán hagyjuk, hogy kik lehettek, de mindenesetre elég nagy mazochizmusra utal, mert innen lecipelni, még darabokban is igen nehéz lenne.

Kicsit odébb más darabok is előkerültek, ez a henger-dugattyú-tengely darab nem jöttünk rá mi lehetett, de biztos nem a csillagmotorból származik és volt egy nagyobb darab a testből is, de az is gyakorlatilag teljesen összeroncsolva.

Emellett az ex juhászlak mellett is már vagy 3-szor elmentünk, de csak most gondoltam úgy, hogy le kellene fotózni. Nagyon laza tempóban haladtunk lefele, közben meg-megálltunk áfonyázni a nagyobb bokrosoknál.

A terv tulajdonképpen az volt, hogy lemegyünk a hídig, illetve alá, ahol már nagy fenyők vannak és potenciálisan lehetnek gombák, amiből aztán a többiek gombalevest kotyvaszthatnak maguknak és remélhetőleg nekem se kell a hegyimentőket hívni.

Ami már csak azért is bajos lenne, mert a számot ugyan elmentettük (0-SALVAMONT) csak épp térerő (a csúcsokat leszámítva) nulla a környéken.

Az Agatat-ot gyorsan el is hagytuk, ezúttal nem álltunk meg. A fenyves rész amúgy is jobban tetszett mindenkinek. A kopár hegyek után kellemes volt a helyenként buja aljnövényzetet látni és a Rosiile patak is gyönyörű.

Ezek voltak az átlag fenyők

És így fejezik be pályafutásukat. Ez a darab kb. fél méter átmérőjű volt

ISO 2000

Még lementünk egy kicsit a híd alá is, de nem azon az oldalon ahol az ösvény vezetett volna, hogy azért valami újat is lássunk. Gombát aztán végül csak elvétve találtunk, ez kicsi kedvét is szegte a többieknek, nekem viszont akadt egy-két szép virág, amiért megérte lejönni. (csak zárójelben jegyezném meg, hogy a fenti virág ISO 2000-en készült)

Visszamentünk tehát a hídhoz és elkezdtük megfőzni aznapi betevő levesünket, a már jól megszokott gázfőzőkön, miközben aperitifként müzliszeleteket és aszalt gyümölcsöt majszoltunk.
Ebéd után mindenki úgy érezte, hogy az élet csodás és nem is értettük, hova lehet rohanni ebben a világban, úgyhogy mindenki keresett magának egy vízszintes közeli, esetleg mohával párnázott sziklát és elheveredett. Rettenetesen kellemes fél-egy órát sziesztáztunk a híd mellett, csak átmenetileg zavart meg minket egy 12-15 fős csoport.
Elég furák voltak, volt aki két túrazsákot cipelt egyszerre, elöl-hátul formációban, míg egy csaj üresen túrabottal jött, sőt egy másik lány még egy gitárt is képes volt cipelni. Volt egy olyan rossz érzésünk, hogy ők is a Lung tóhoz tartanak.

Kicsit később mi is összeszedtük magunkat, visszalegóztuk a zsákokba a konyha megmaradt részét és visszaindultunk. 2 körül már a tábor alatt voltunk nem sokkal, ezért felmásztunk a kereszthez, amit eddig nem néztünk meg közelről, mert az ösvény pont megkerüli ezt a dombot. Meg is lepődtünk micsoda high-tech iránymutató került ide: vadi új 2010.07.15-én állították, nagyon szép faragás, napelemes világítótestek rajta (2 sajnos már hiányzott) és még jól be is lehet látni a völgyet, nyilván ezért került ide.

360° 10 képből
Klikk a képre körpanoráma nézethez! Nagy fájl!

Kerestünk némi birkaszar mentes területet, leheveredtünk újra egy kicsit, hiszen ráértünk és nagyon szép idő volt, plusz alkalmat adott egy kis panorámázásra is, hiszen hol ha itt nem :)

Hazafele kipróbáltam a K-7 új firmware-e adta egyik újdonságot. Magyarul diapozitív névre hallgat ez a képtónus, a hatás fent látható. Nekem bejön.

Lassan hazasétáltunk és meglehetősen morcosan konstatáltuk, hogy a hidas barátaink bizony ide jöttek és a legkevésbé sem zavartatták magukat a mi sátraink miatt. 4. napja voltunk fönt, de ezen rövid idő alatt annyira kiszakadtunk a civilizált életből, hogy sikerült rettenetesen antiszociálissá válnunk. Ez csak fokozódott, amikor a gitáros csaj elkezdett olyan hangon kornyikálni, hogy egyrészt sokáig rá se jöttünk mit énekel, másrészt különböző elméleteket gyártottunk, hogy lehetne likvidálni a csajt illetve a gitárt. Mi ugyanis nem azért mentünk oda, hogy őket hallgassuk...