Pár napja szabadnapos voltam és mivel épp nem volt túlontúl sok dolgom, kedvem támadt csavarogni kicsit. Régen voltam már Imsósban (Duna ártér) is és akad ott egy geoláda is amit már eddig is be akartam gyűjteni.
Sokszor néznek rám értetlenül amikor a geocaching szóba kerül. Ez amolyan modern kori GPS alapú kincskeresés. Érdekes helyeken elrejtenek kisebb ládákat (konyhai kajásdoboz, filmnegatív doboza) a koordinátákat pedig leírással körítve meg lehet találni a neten. GPS-szel meg lehet keresni a ládát, amibe szépen bejegyezzük, hogy mikor jártunk ott és ha vittünk vmi kis apróságot, akkor kicserélhetjük valamire a ládában lévők közül. Többnyire ezek kis kacatok amik évek óta halmozódnak otthon, például kinder-figurák. Sőt, nemzetközi a játék, így akár a külföldi nyaralást is fel lehet dobni néhány láda megkeresésével, mivel ezek általában szép/érdekes helyeken vannak elhelyezve.
A legnagyobb móka az a dologban, hogy olyan helyeket megyünk el megnézni, amiket egyébként soha. Nemrég például a dégi kastélyt néztem meg. 25 éve arra járok Füredre, de eddig soha nem jutott eszembe bekanyarodni...
Így indultam el délután Imsósba a GCIMSO-t (ez a láda neve) megkeresni, ami a Vak Bottyán emlékkopjafa közelében van elhelyezve. Természetesen gépet is vittem különben nemigen írnék most bejegyzést :)
(Apropó az utóbbi fél évben ugye nem sok minden került fel ide, ennek az az oka, hogy elég sok fontosabb dolog volt, amik természetesen többek között a blogolásra szánt időmet is felemésztették.)
Dunakömlőd felől nem is nagy séta, kb. 1,5 km. Több ládát is beterveztem, ezért mentem innen, de ne szaladjunk előre. Már az első pár száz méter után akadt fotózni való. Füzikék ugrándoztak az erdei út szélén a bokrok között. Nagyon kedvelem ezeket a kis gombócokat. Általában nehezen lehet őket megközelíteni annyira, hogy az ekv. 450mm elég legyen a fotózásukhoz. Terepszínű ruhában voltam az árnyékos oldalon, de így se volt igazán elég. Az egerészölyvet se sikerült megtéveszteni.
Kicsit később ahogy az egyik kanyarból kiértem, egy mezei nyúl és egy fácán tűnt fel egyszerre. A fácán valószínűleg résen volt, mert gyorsan eltűnt. Nyulambulam viszont békésen vakarózott az út közepén továbbra is. Nem nagyon mertem közelebb menni, először próbáltam messziről egy-két értékelhető képet készíteni.
Erre nyúl koma mit csinál? Felém fordul, és mint a kutya a gazdihoz, 35-40 méterről szépen odaügetett elém 3 méterre, úgy hogy a gép közben sorozatban kattogott a kezemben! Behaltam neki, még állítani is tudtam a gépen. Egy darabig még elvoltunk így, nyújtózkodott néhányat, aztán amikor úgy gondoltam, hogy megpróbálok letérdelni, akkor eszmélt rá, hogy itt mekkora gáz van :D Nem gondoltam, hogy a terepszínű ruha és a mozdulatlanság ennyit tud segíteni. A nyuszinak mondjuk nem jósolok így túl hosszú jövőt, a füléből ítélve volt már kalandja.
Begyűjtöttem a ládát, aztán vissza a kocsihoz kicsit tempósabban, mert kezdett késő délutánba hajlani, és át akartam még ugrani Györkönybe illetve Nagydorogra is. Először a Nagydorog hátárában elterülő Szenes-legelőre mentem, ami a Duna-Dráva NP része. Kocsival csak a mintagazdaságig lehet behajtani, onnan szigorúan gyalog, de amúgy se autózni mentem. A kihelyezett táblákról kiderült, hogy Kerecsensólyom és Búbos banka is van a területen. Nem is sejtettem, hogy ezek a madarak megtalálhatók ilyen közel a lakóhelyemhez. Nagy kedvvel indultam neki. Itt is belefutottam egy nyusziba, de ezúttal engem vettek észre előbb.
Rögtön utána egy őz is sietve távozott
Kicsi, de nagyon szép ligetes kaszálórétek mellett elhaladtam el, amiket erdősávok szakítottak meg. Egy nagyobb nyílt terepre kiérve, egy számomra azonosíthatatlan madár tett nagy köröket. Néha a földre is leszállt. Próbáltam óvatosan közelebb lopakodni és nem is nagyon zavartatta magát, de normális képet végülis nem sikerült készíteni. Az LCD-n viszont kiderült nagyításban, hogy először láttam Búbos bankát! Nagyon fellelkesülve próbáltam jobb pozíciót keresni, de jó kép nem jött össze, így továbbálltam. Fél km-rel odébb meglett a GCNDOR láda is, irány vissza.
Nagyjából ott ahol összefutottam a Búbos bankával, a fenyők között egy hangosan daloló madarat hallottam. Ismeretlen volt a hangja, fel kellett deríteni mi lehet. Pár perces lombvadászat után egy rikító sárga szárnyat láttam meg. Óóó sárgarigó! Ilyet se láttam még soha! Egy napra ennyi minden már sok is lesz :)
Nem igazán mutogatni való kép, de mivel először láttam és még le is tudtam fotózni, csak meg kell, hogy mutassam
Itthon derítettem ki, hogy ezen a képen a fenti rigó párja egy öreg tojó látható
Megjegyzések
Megjegyzés küldése